Sérelemdíj munkavállalónak? - A munkához való jog mint személyiségi jog a sérelemdíj fényében

Az általános értelemben vett személyiségi jog fogalmát sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk nem határozza meg, figyelemmel arra, hogy az uralkodó álláspont szerint annak tartalmát pontosan meghatározni nem lehet. Összefoglaló jelleggel a személyiségi jog magába foglalja az ember életét, testi épségét, méltóságát, és nem vagyoni értékeit. A hatályos Polgári Törvénykönyv kifejezetten nevesít egyes személyiségi jogokat (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog, a jóhírnév és a becsület védelme, a képmáshoz és hangfelvételhez való jog, stb.), amelyek közül több (pl. az élethez, testi épséghez, egészséghez való jog) egyúttal alkotmányos alapjog is.

A Polgári Törvénykönyv indokolása szerint a polgári jogi személyiségvédelem köre nem azonos az alapjogok katalógusával. Az indokolás kifejezetten kiemeli, hogy a törvény el kívánja kerülni, hogy a magánjogi kódex azokat az alkotmányos szabadságjogokat és nemzetközi egyezményekbe foglalt emberi jogokat is tartalmazza, amelyeknek érvényesülését az államnak közjogi eszközökkel kell biztosítania, s amelyek védelmére a polgári jogi eszközök egyáltalán nem vagy csak kevéssé alkalmasak. Mindezek alapján kérdéses, hogy a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog, mint alkotmányos alapjog, személyiségi jognak minősül-e. Lássuk, hogy az ítélkezési gyakorlat miként látja ezt a kérdést.

A munkához való jog megítélése az ítélkezési gyakorlatban

Az egyik legkorábbi, fenti témában született ítéletében (BH1999.402) a Legfelsőbb Bíróság a munkához való jogot önálló személyhez fűződő jogként értelmezte. A Legfelsőbb Bíróság szerint az ember személyiségének kiteljesedését alapvetően a társadalmilag hasznos munkavégző tevékenysége biztosítja, amely a személyiség elsőrendű fontosságú megnyilvánulása. Ezért az ügyben a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy önmagában a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével (akár többlettényállási elem nélkül) a munkáltató a munkavállalónak a munkához való jogát, mint személyhez fűződő jogát közvetlenül megsértette.

A fenti, sokak által bírált igencsak tág jogértelmezéstől eltérően a Debreceni Ítélőtábla egy 2005-ben született döntésében úgy foglalt állást, hogy nem jelenti a polgári jog által védett személyiség sérelmét, ha a munkáltató a jogszabályi előírások téves értelmezésével, vagy formai előírások megszegésével, de egyébként a személyiségi jogok megsértése nélkül szünteti meg a munkaviszonyt. Vagyis egy jogellenes munkaviszony megszüntetés nem feltétlenül jár együtt a személyiségi jogok (azon belül is a munkához való jog) megsértésével. Egy másik ítéletében a Debreceni Ítélőtábla rámutatott, hogy nem indokolt az ún. „második generációs” állampolgári jogokat (pl. a munkához való jogot) polgári jogi védelemben részesíteni. Az e jogok körébe tartozó kötelezettségek, illetve sérelem esetén ugyanis annak kiküszöbölése az Alkotmány hivatkozott rendelkezései, valamint az egyes alkotmányon alapuló törvényekben szabályozott eljárásra tartozik. Ezt a jogértelmezést tükrözi a Szegedi Ítélőtáblának egy 2011-es döntése is, amely szerint önmagában a munkaviszony jogellenes megszüntetése személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg, mivel a munkához való jog, mint szociális alapjog kötelezettje az állam, ezért e joggal kapcsolatban a munkáltató azzal követhet el jogsértést, ha megszegi a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, továbbá a munkaviszonyból fakadóan a munkavállalót megillető jogokra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket.

Figyelmet érdemel a Fővárosi Ítélőtáblának két közelmúltban hozott ítélete (mindkét ítélet 2016-ban született). Az egyik esetben a bíróság megállapította, hogy egy jegyző jóhírnevét és munkához való jogát azzal sértették meg, hogy egy internetes oldalon a jegyző hivatalvesztését megállapító önkormányzati határozat mellett nem tüntették fel azt a bírósági ítéletet, amely szerint ezek a határozatok jogellenesen szüntették meg a jegyző közszolgálati jogviszonyát. A jegyző ennek következtében éveken keresztül nem tudott elhelyezkedni, mivel a fegyelmi határozat bárki számára elérhető volt az interneten.

Az ügyben tehát a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot,mondván az ember személyiségének kiteljesedésében, a társadalmi és önértékelésben a munka és a foglalkozás, az ezen a téren elért egyéni teljesítmény és az ehhez kapcsolódó társadalmi elismertség igen jelentős szerepet játszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a munkához való személyiségi jogi sérelem nem a konkrét munkaviszony jogellenes megszüntetésében, hanem abban állt, hogy a munkáltató éveken át ellehetetlenítette, hogy a végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedhessen el (vagyis a nem vagyoni kártérítés megállapításához egy többlettényállási elem társult). A bíróság úgy látta, hogy a kialakult helyzet a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott sérelemtől függetlenül, további kompenzálásra szorul. A másik, nem jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perben, egy rendőrrel szemben tiltott pornográf felvétellel való visszaélés miatt indítottak büntetőeljárást és egyidejűleg felfüggesztették a beosztásából. A büntetőeljárás végül jogerősen felmentő ítélettel zárult, ugyanakkor a rendőr az ellene éveken keresztül tartó eljárás miatt olyan súlyos egészségromlást szenvedett el, amelynek következtében alkalmatlanná vált hivatásának ellátására, ezért beosztásából felmentették. A rendőr a munkához való jogának megsértésére alapozva érvényesített nem vagyoni kártérítést. A Fővárosi Ítélőtábla ebben az ügyben is személyiségi jogként értelmezte a munkához való jogot, és kimondta, hogy a munkavállaló sérelme abban áll, hogy a megfelelő munkakörben történő munkavégzése ellehetetlenült.


A cikk a http://www.jogiforum.hu/hirek/38626 forrásból került részben átvételre

Hírek - VIP Jogi Assistance személyre szabott szolgáltatások

Versenytilalmi ellenérték bíróság általi megítélése - adózási információ

2018. Július 31.

részletek

Munkajogi változások 2018-ban

2018. Január 28.

részletek

Sérelemdíj munkavállalónak? - A munkához való jog mint személyiségi jog a sérelemdíj fényében

2017. December 27.

részletek

Mi változik 2018-ban a cégek életében?

2017. December 26.

részletek

Váláshoz kapcsolódó iratok, anyakönyvi kivonatok beszerzése

2017. November 30.

részletek

Cégkapu regisztráció tájékoztatás

2017. Október 21.

részletek

Adatvédelmi jogsértés esetén a következő bíróságokhoz fordulhatnak a panaszosok

2017. Június 13.

részletek

Cégeljárásokhoz tudnivalók

2017. Május 16.

részletek

nem mindent a túlélő házastárs örököl, megváltozott öröklési szabályok 2015ben

2015. Április 16.

részletek

Tudtad, hogy akkor is igényelhetsz ingyen TB-t ha nincs munkád?!

2015. Január 09.

részletek

Mire számítson, aki ügyvédi irodát akar nyitni?

2015. Január 09.

részletek

Betegségek után igénybe vehető adókedvezmények munkáltatók és munkavállalók számára.

2014. November 12.

részletek

Gépjármű balesete után jár-e a károsultnak bérgépkocsi? Milyen költséget számolhat el, amíg a saját autó szervizben van?

2014. November 12.

részletek

Lecsapott a NAV a romkocsmákra

2014. Augusztus 13.

részletek

Növekedési hitelből újulhatnak meg az irodák

2014. Augusztus 13.

részletek

Karácsonyra lezárulhatnak a devizaperek

2014. Augusztus 13.

részletek

Jogtalanul tiltják le a devizaadósok bérét a végrehajtók

2014. Augusztus 13.

részletek

Magánszemélyek részére

RÉSZLETEK

Cégek
részére

RÉSZLETEK

Intézmények, -hivatalok részére

RÉSZLETEK

Külföldön élő magyarok részére

RÉSZLETEK

Egyházak
részére

RÉSZLETEK